Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar
ROMANISZTIKA INTÉZET
FRANCIA TANSZÉK

 

Tanári zárózsigorlat tételsora

Nyomtatóbarát változatPDF változat

 

 

A tanárjelölt által választott szakképzettség ismeretanyagának és kompetenciáinak számonkérési (vizsga) formája. Anyaga az adott szakterület teljes ismeretanyagát komplex módon tartalmazza. A zárószigorlatot a szakmódszertanon kívül előírt szakmai kreditek megszerzése után, de a gyakorló félévet megelőzően kell letenni, annak érdekében, hogy a tanárjelölt diszciplinárisan felkészülten kezdhesse féléves összefüggő gyakorlatát. A zárószigorlatot a hallgató bizottság előtt teszi, a bizottság elnöke vezető oktató. A tételsorból a hallgató 2 tételt húz. A bizottság a feleletet egy érdemjeggyel osztályozza.

 

Az értékelési és ellenőrzési módszereknek, eljárásoknak és szabályoknak, a komplex tanári záróvizsga tartalmának, tematikájának, szerkezetének és értékelésének bemutatása, valamint a (289/2005. Korm. rend. 11.§ (3) bb) bekezd. szerinti) tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége.

 

 

 

A szakmai zárószigorlat témakörei:

 

Francia irodalom és kultúra a XVII. -XVIII. században

 

  1. A barokk korszaka. Filozófiai áramlatok: Descartes, Pascal. L’âge du baroque. Courants philosophiques: Descartes et Pascal.
  2. A XVII. századi színház két képviselője: Corneille és Racine. Le théâtre: Corneille et Racine.
  3. A Francia Akadémia szerepe. Molière életműve. L’Académie française et la question de la langue. L’oeuvre de Molière.
  4. A prózairodalom alternatívái: Cyrano, Mme de La Fayette. La prose et ses représentants: Cyrano, Mme de La Fayette.
  5. XIV. Lajos és kora: művészetek és irodalmi műfajok: La Fontaine, La Rochefoucauld, La Bruyère. Le siècle de Louis XIV: société, arts. La Fontaine, La Rochefoucauld, La Bruyère.
  6. Montesquieu és az orientalizmus. Montesquieu: Lettres persannes.
  7. Diderot és az enciklopédia. Diderot et l’Encyclopédie française.
  8. A filozófia és az irodalom találkozása a XVIII. században (Rousseau, Voltaire). Rencontre des courants philosophiques et littéraires.
  9. A francia színház a XVIII. században (Marivaux, Beaumarchais). Le théâtre du XVIIIe siècle : Marivaux, Beaumarchais.
  10. A francia regény a XVIII. században (Prévost, Laclos, Sade). Le roman du XVIIIe siècle : Prévost, Laclos, Sade.

 

 

 

Az összehasonlító irodalomtudomány és a művelődéstörténet aktuális kérdései

 

  1. A francia irodalom legfontosabb áramlatai. Les courants les plus importants de la littérature francaise.
  2. Összehasonlító kultúratudomány. Anthropologie culturelle.
  3. Irodalmi komparatisztika. Approche comparative littéraire.

 

 

 

Szociolingvisztika

 

  1. Nyelv és társadalom viszonya: a gazdasági, politikai, demográfiai tényezők szerepe. Langue et société: les facteurs économiques, politiques, démographiques.
  2. Nyelvváltozatok Franciaországban és más francia nyelvű kultúrákban. Variétés linguistiques en France et dans les cultures d’expression française: registres et sociolectes.
  3. A többnyelvűség hatása a nyelvtudásra. La situation de plurilinguisme et la connaissance de chacune des langues.

 

 

Francia szintaxis

 

  1. A nyelvi kompetencia kérdése és a jól formált mondat. Nyelvtan és nyelvészet: norma és leírás. La compétence linguistique et la phrase bien formée. Grammaire et linguistique: norme et description.
  2. A mondat fogalma. Szintagmatikus grammatika és a SN, SV, SC újraírási szabályai. La définition de la phrase. Grammaire syntagmatique et les règles de réécriture des SN, SV, SC.
  3. A francia nyelvtan néhány problematikus kérdése az idegen nyelvet tanuló szempontjából. Az alárendelt mondat: vonatkozói mellékmondat és a kötőmód. A passzív szerkezet. Quelques problèmes de la grammaire française, comme langue étrangère. La subordination: les subordonnées relatives et conjonctives. La forme passive.
  4. Az igeidők és igeidőegyeztetés kontrasztív megközelítésben. Le système temporel de la langue française et la concordance des temps dans une approche contrastive.

 

 

 

Francia lexikológia és lexikográfia

 

  1.  Szóalaktan: szóképzés, szóösszetétel, állandósult szerkezetek, szócsaládok, szórövidülés. Morphologie lexicale: dérivation, formation des mots, composition des mots, structures figées, famille de mots, réduction lexicale.
  2. Szójelentéstan: poliszémia, homonímia. Sémantique lexicale: polysémie et homonymie.
  3. A jelentés és fajtái: szinonímia, antonímia, dublettek, paronímia. Synonymie, antonymie, paronymie.
  4. A francia szókincs összetétele és rétegeződése. Kölcsönszavak, idegen eredetű szavak, nemzetközi vándorszavak. Tükörszavak. Le lexique francais: emprunts, mots d’origine étrangere, mots internationaux, calques.
  5. Szótártan: egynyelvű és kétnyelvű szótárak típusai. Szótárkritika és szótárkultúra. Lexicographie francaise: dictionnaires monolingues et bilingues. Critique de dictionnaire et culture des dictionnaires.
  6. A mai francia nyelv fejlődési tendenciái. Le français d’aujoud’hui, tendances et changements du lexique.

 

 

 

Francia stilisztika

 

  1. A stilisztika mint az irodalmi jelenség formális, társadalmi és esztétikai feltételeinek tanulmányozása. La stylistique comme étude des conditions formelle, sociale et esthétique du littéraire.
  2. A kiváltott hatás eszközei: alakzatok és tropusok. La stylistique des effets: figures et tropes.
  3. Nyelvhasználat és eltérés: a szó kontextuális és diakrónikus jelentései. L’usage linguistique et l’écart : les effets de sens d’un mot. Contexte et diachronie.

 

  

 

Francia irodalom és művelődéstörténet a XIX. században

 

  1. A romantika kialakulása és elterjedése a költészetben és a színházban   (Chateaubriand, Lamartine, Hugo, Musset). Les génération du romantisme : poésie et théâtre, les oeuvres de Chateaubriand, de Lamartine, de Hugo et de Musset.
  2. A romantika és a realizmus a század francia regényeiben (Hugo, Balzac, Stendhal, Flaubert). Romantisme et réalisme dans les romans de Hugo, de Balyac, de Stendhal et de Flaubert.
  3. A szimbolista költészet kialakulása és fejlődése (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Mallarmé). Le symbolisme: oeuvres poétiques de Baudelaire, de Verlaine, de Rimbaud et de Mallarmé.
  4. A naturalizmus és a dekadencia a XIX. századi francia prózában (Zola, Maupassant). Naturalisme et décadence dans la prose de Zola et de Maupassant.

 

 

 

Modern francia irodalom : XX. század

 

  1. A francia avantgárd Apollinaire-től a szürrealizmusig (Apollinaire, Tzara, Breton, Éluard, Desnos). L’avantgarde français de Apollinaire au surréalisme.
  2. A francia próza a XX. század első felében (Proust, Gide). La prose dans la première moitié du XXe siècle.
  3. A francia színház és az abszurd (Artaud, Genet, Ionesco, Beckett). Le théâtre français de l’absurde: Artaud, Genet, Ionesco, Beckett.
  4. Filozófia és irodalom, az exisztencializmus (Camus, Sartre). Littérature et philosophie – l’existencialisme.
  5. Az Új Regény új írányvonalai (Robbe-Grillet, Butor, Sarraute). Le Nouveau Roman.
  6. A francia irodalomelmélet a XX. század második felében (Genette, Barthes, Foucault, Todorov, Kristeva). Théories littéraires de :  Genette, Barthes, Foucault, Todorov, Kristeva.
  7. Az Oulipo kialakulása és tevékenysége (Queneau, Perec, Roubaud). La naissance et l’activité de l’Oulipo.
  8. A minimalizmus a francia prózában (Toussaint, Oster). Intertextualitás és metatextualitás (Tournier, Echenoz, Deville). Minimalisme dans la prose française. Intertextualité et métatextualité.
  9. A posztmodern a francia irodalomban. Littérature postmoderne en France.

 

 

 

 Szemantika

 

  1. Mondat és megnyilatkozás különbsége. A nyelv informatív funkciójának megkérdőjelezése: a polifonia jelensége. Phrase vs énoncé. La remise en question de la fonction informative de la langue: la polyphonie.
  2. Az argumentáció mint a nyelvi jelentés alapvető komponense. L’argumentation dans la langue.
  3. Módosítószók, kötőszók jelentésének argumentatív leírása, pl. presque, à peine, mais, peut-être. Description argumentative des modificateurs et connecteurs presque, à peine, mais, peut-être.
  4. A toposzok mint a nyelvi jelentés megközelítésének eszközei. A francia és magyar nyelv időre illetve pénzre vonatkozó toposzainak összehasonlítása. Les topoi comme outils dans la description de la signification linguistique. Les topoi français et hongrois concernant le temps et la dépense.
  5. Nyelv és kultúra viszonya a nézőpontok szemantikájának tükrében. Lexikalizált toposzok. Alkalmazhatósága (irodalmi) szövegek elemzésében. Langue et culture dans la Sémantique des points de vue, les topoi lexicalisés, l’application à l’analyse des textes (littéraires).

 

 

 

Pragmatika

 

  1. A megnyilatkozás fogalma. A nyelvhasználat nyomai a nyelvi rendszerben: performatív igék, határozószók, tagadás, következtetés, használati utasítás. La notion d’énonciation. Les traces de l’usage dans le système de la langue : verbes performatifs, adverbes d’énonciation, négation, inférence, instruction.
  2. A nyelv leíró/informatív funkciójának megkérdőjelezése: a nyelvhasználat mint cselekvés és a világ befolyásolásának eszköze. Austin és a performativitás. La remise en question de la fonction descriptive/informative de la langue: langue et action, l’usage de la langue pour influencer le monde. Le phénomène de la performativité observé par Austin.
  3. A beszédcselekvések sikerességi feltételei és osztályozásának kritériumai. A kérés cselekvésének lehetőségei a francia nyelvben. Les conditions de félicité des actes de langage et les critères de leur taxinomie. La requête et ses multiples réalisations en français.
  4. Háttérismeretek és a társalgás szabályai. A kooperációs elv és a grice-i maximák. Les connaissances partagées et les règles de la conversation: Le principe de coopération et les maximes de Grice.

 

 

 

Középkori és reneszánsz irodalom és civilizáció nyelvtörténeti megközelítésben

 

  1. A francia nyelv kialakulásának fő korszakai. La naissance de la langue française et les grandes lignes de son évolution.
  2. Középkori költészet: Charles d’Orléans, Villon. La poésie lyrique: Charles d’Orléans, Villon.
  3. Rabelais nyelvezete. Analyse linguistique de la langue de Rabelais.
  4. Pléiade.  

 

Francia frazeológia

 

  1. Közmondások, szólások, fordulatok, állandó szószerkezetek. Les structures figées du français : proverbes, dictons, tournures et locutions.
  2. Nyelvi sztereotípiák. Les stéréotypes du français.
  3. Frazeológia és fordítás. Equivalences et correspondances.

 

 

 

Kontrasztív nyelvészet

 

  1. Fordítói kompetenciák. A fordítás értékelésének kritériumai. Grammatikai és lexikai, kötelező és fakultatív átváltási műveletek.  Les compétences du traducteur. Critères d’évaluation des traductions. 
  2. A mű- és a szakfordítás speciális kérdései. Traductions littéraires et traduction de textes spécifiques: problèmes et questions.
  3. Nyelvtanítás és fordítás-tanítás. A fordítás helye a nyelvvizsgarendszerekben. Enseignement du français et enseignement de la traduction. La place et le rôle de la traduction dans le système d’examens de langue.

 

 

 

A francia nyelv változatai I.

 

  1. Társadalmi nyelvváltozatok: a nemzeti nyelv és a norma viszonya, a regiszterek kérdése, szaknyelvek. Les variétés sociales : la langue française nationale et la norme, les registres de langue, les vocabulaires spécialisés.
  2. Időbeli – történeti nyelvváltozatok: diakrón és szinkrón változatok. Variétés temporelles : analyse diachronique et synchronique.
  3. Földrajzi nyelvváltozatok: dialektusok, francia nyelvű területek szókészlete. Variétés géographiques: dialectes et mots de la francophonie.

 

  

 

A francia nyelv változatai II.

 

  1. Az írott és a beszélt nyelv sajátosságai, az irodalmi „szupernorma”, választékos,  emelkedett regiszter. La question de la « supernorme », le français littéraire, cultivé, soutenu, soigné.
  2. A mindennapi, társalgási, köznyelvi réteg, bizalmas, fesztelen, szleng változat, közönséges, durva, műveletlen, vulgáris és argotikus nyelvi regiszter. Les niveaux de langue : le français courant, commun, usuel, familier, populaire, vulgaire et argotique.

 

 

 

Szövegnyelvészet

 

Egy szabadon választott irodalmi mű, vagy részlet pedagógiai szempontú elemzése. Analyse d’un extrait littéraire en classe: méthodes et approches.

 

 

A franciatanítás elméleti kérdései I.

 

A franciatanítás elméleti kérdései II.

 

A franciatanítás gyakorlati kérdései I.

 

A franciatanítás gyakorlati  kérdései II.

 

 

 

  1. Az idegen nyelvek tanításának története. A modern nyelvek tanításának kezdetei. A francia mint idegen nyelvtanítás története. A franciatanítás Magyarországon. Nyelvpolitika és nyelvoktatás összefüggései. A francia nyelvoktatás mai helyzete, fejlesztésének fő feladatai. A nyelvtani - fordító módszertől a kommunikatív megközelítésig. Az élő nyelvek oktatásának módszerei. Histoire de l’enseignement des LE et du FLE. Enseignement du français en Hongrie. Politique linguistique et enseignement des langues. Statut du français en Hongrie, possibilités de renforcer le nombre d’étudiants. Evolution des méthodes, de la grammaire – traduction jusqu’à l’approche communicative. Méthodes en classe de LV.
  2. A nyelvtanítás elméleti kérdései. Nyelvelsajátítási modellek. A nyelvtanulást befolyásoló külső és belső tényezők. A nyelvi tartalom közvetítése. Készségfejlesztés. Mérés és ellenőrzés. Théorie de l’apprentissage des langues. Modèles et facteurs. Les contenus linguistiques. Développement des compétences. Evaluation.
  3. A nyelvoktatás gyakorlati kérdései. A nyelvtanár és a nyelvtanuló. Az osztálytermi munka. A nyelvtanítás technikái. Tankönyvek és segédanyagok, klasszikus és új kiadványok.  Az audiovizuális eszközök. Nyelvvizsgarendszerek. Pratique de l’enseignement des langues. Enseignant et élève. Travaux en classe de langue. Manuels, méthodes, documents authentiques. Supports audio-visuels. Les examens de langue.
  4. A nyelvoktatás szervezése. Tervezés, tananyagkészítés, hibajavítás. Továbbképzés, önképzés. A legfontosabb szakmai folyóiratok, honlapok. Az osztálytermi kutatás módszerei. Organisation des travaux en classe de langue. Projets, préparation de supports, corrections. Revues, périodiques et sites pédagogiques. Techniques et méthodes de recherches en classe de langue.

 

 

 

Szabadon választható tárgyak

 

 

 

  1. Francia nyelvű civilizációk és irodalom: Québec/Kanada. Három szabadon választott mű elemzése. Littérature et civilisation canadiennes de langue française – analyse de trois oeuvres au choix.
  2. Francia nyelvű civilizációk és irodalom: Belgium. Három szabadon választott mű elemzése. Littérature et civilisation belges de langue française – analyse de trois oeuvres au choix.
  3. Francia nyelvű civilizációk és irodalom: Svájc. Három szabadon választott mű elemzése. Littérature et civilisation helvétique de langue française – analyse de trois oeuvres au choix.
  4. Francia nyelvű civilizációk és irodalom: Afrika. Három szabadon választott mű elemzése. Littérature et civilisation africaines de langue française – analyse de trois oeuvres au choix.