Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar
ROMANISZTIKA INTÉZET
FRANCIA TANSZÉK

 

Diszciplináris MA zárovizsga tételsor

Nyomtatóbarát változatPDF változat

 

I. Francia nyelvészet

 

 

1. A nyelvtudomány alapkérdései (Saussure, Tesniere, Benveniste, Bally, Meillet, Martinet). A nyelvészet kutatási területei. A nyelv alapvető funkciói.

2. A nyelvtudomány aktuális kérdései : Nyelvészet és grammatika. Nyelv, beszéd, kontextus.

3. A hagyományos paradigmák: a strukturalista és a generatív nyelvészet.

4. A beszéd, mint akusztikai jelenség. Szupraszegmentális hangjelenségek.

5. A stilisztika meghatározásai és megközelítési lehetőségei. A szó diakronikus jelentései és stílusértéke.

6. A szavak jelentésésnek kontextuális meghatározása.

7. Morfoszintaxis I. : A mondat fogalma.

8. Morfoszintaxis II. : Igeidők és módok.

9. Morfoszintaxis III. : A prototípus.

10. Lexikológia I.: Morfológiai jelenségek: szóképzés, szóösszetétel, állandósult szerkezetek.

11. Lexikológia II.: Lexikális szemantika: fogalom, jelentés, poliszémia, homonímia, szinonímia kérdése.

12. Lexikológia III.:  kollokációk, összeforrott szószerkezetek, sztereotípiák.

13. Lexikográfia: Francia és francia-magyar összehasonlító lexikográfia. Egynyelvű, kétnyelvű és elektronikus szótárak, szakszótárak.

14. Szemantika I. : Argumentáció vs következtetés, argumentáció vs információ.

15. Szemantika II.: Értelem és megnyilatkozás, jelentés és mondat, argumentatív irányultság. Tagoló elemek argumentatív leírása (mais, presque, à peine, est-ce que, peut-être).

16.Szemantika III.: Megnyilatkozás és polifónia. Toposzok, mint a nyelvi leírás eszközei.

17. Alkalmazott nyelvészet: a fordítás elmélete.

18. A francia nyelvpolitika. Nyelvi törvények Franciaországban.

19. A francia nyelv földrajzi és történeti változatai.

20. A francia nyelv regiszterei (szociális és stilisztikai szempontok alapján): akadémiai nyelv, irodalmi nyelv, hétköznapi nyelv, társalgási nyelv, argó.

21. Pragmatikai megközelítések I.: A nyelvi rendszer és használata. Megnyilatkozás, következtetés, instrukció. A performatíva vs konstatíva szembeállításától az illokuciós erőig.  

22. Pragmatikai megközelítések II.: A társalgás szabályai: a kooperációs elv és a társalgási maximák. A beszédaktusok elmélete. A kommunikáció kódmodelljétől az inferenciális modellig: a relevanciaelmélet.

23. A francia nyelv története I.: a kezdetektől a Francia Akadémia megalapításáig (1635).

24. A francia nyelv története II.: 1635-től napjainkig.

25. Kontrasztív nyelvészet: A nyelvek összehasonlításának feltételei (múlt idők, névmási rendszer, melléknevek pozíciója). A francia és a magyar mondat információs szerkezetének (szórend és információs szerkezet) összehasonlítása.

 

 

 

 

 

 

 

II. A francia irodalom és civilizáció története

 

 

1. Az irodalomtudomány alapkérdései. A műfajoktól az intertextualitásig.

 

 

 

2. Középkori francia irodalom. : l’art roman, la chanson de geste, le roman courtois, l’art gothique, la poésie médiévale de Rutebeuf à Villon.

 

 

 

3. A Renaissance korának francia irodalma I.: la Renaissance en France, les chateaux de la Loire, l’oeuvre de Rabelais

 

 

 

4. A Renaissance korának francia irodalma II.: l’humanisme en France, la défense de la langue nationale, les poetes de la Pléiade, Montaigne : vie et oeuvres.

 

 

 

5. A XVII. századi francia irodalom I.: Calvin et les guerres de religion, Courants philosophiques : Descartes, Pascal.

 

 

 

6. A XVII. századi francia irodalom II.: l’art baroque en France, l’Académie francaise et la question de la langue, Moliere: vie et oeuvres.

 

 

 

7. A XVII. századi francia irodalom III.: les grandes découvertes scientifiques, la société de Versailles, La Fontaine, Madame de La Fayette. Les arts en France : Lully, Poussin, Le Lorrain.

 

 

 

8. A XVII. századi francia irodalom IV.: le classicisme en France, le théatre: Corneille et Racine.

 

 

 

9. A XVIII. századi francia irodalom I.: le siecle des Lumieres, les courants philosophiques, Montesquieu, Voltaire.

 

 

 

10. A XVIII. századi francia irodalom II.: l’Encyclopédie, Diderot, Rousseau.

 

 

 

11. A XVIII. századi francia irodalom III.: la Révolution francaise, l’art en France. Martivaux, l’abbé Prévost, Laclos.

 

 

 

12. A XVIII. századi francia irodalom IV.: Les salons littéraires. Beaumarchais, Sade, Chénier.

 

 

 

13. A XIX. századi francia irodalom I.: Début du romantisme, Chateaubriand, Mme Stael, le roman historique, Victor Hugo, Balzac.

 

 

 

14. A XIX. századi francia irodalom II.: réalisme et naturalisme, Stendhal, Flaubert, Zola.

 

 

 

15. A XIX. századi francia irodalom III.: l’art poétique et le théatre romantique, Hugo, Lamartine, Musset.

 

 

 

16. A XIX. századi francia irodalom IV.: Le Parnasse, l’expérience du spleen, Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Mallarmé.

 

 

 

17. A XIX. századi francia irodalom V.: Nouvelles voies du réalisme, Flaubert, Maupassant.

 

 

 

18. A XX. századi francia irodalom I.: l’avantgarde, Apollinaire, Le surréalisme français André Breton.

 

 

 

19. A XX. századi francia irodalom II.: L’évolution du roman dans la première partie du XXe siècle. Alain-Fournier, Marcel Proust, André Gide.

 

 

 

20. A XX. századi francia irodalom III.: Le roman et l’idéologie. Louis-Ferdinand Céline, André Malraux, François Mauriac.

 

 

 

21.A XX. századi francia irodalom IV.: La poésie dans la période de l’entre-deux-geurres. Valéry, St John-Perse, Ponge.

 

 

 

22.A XX. századi francia irodalom V.: Le roman existencialiste. Albert Camus, Jean-Paul Sartre.

 

 

 

23.A XX. századi francia irodalom VI.: Le théâtre absurde. Eugène Ionesco, Samuel Beckett.

 

 

 

24. A XX. századi francia irodalom VII.: Le nouveau roman. Nathalie Sarraute, Michel Butor, Alain Robbe-Grillet.

 

 

 

25. A XX. századi francia irodalom VIII.: Le roman contemporain. Georges Perec, Patrick Modiano, Jean-Marie Gustave Le Clézio. Le roman depuis 1990. Andrei Makine, Jean Echenoz, Michel Houellebecq, Francois Vallejo.

 

  

 

 

 

 

III. Frankofon irodalom és civilizáció: a négy területből egy választandó

 

Belgiumi francia nyelvű irodalom

 

1. A XVI. század szerepe a leendő Belgium kialakulásában. Charles De Coster: La Légende d’Ulenspiegel. Az ipari forradalom, a társadalmi konfliktusok, Camille Lemonnier. A szimbolizmus, a gyarmatosítás, az art nouveau, a művészet és társadalom kapcsolata, Verhaeren, Maeterlinck, Rodenbach.

2. A barokk színház, a holland-francia nyelvi problémák megjelenése, Crommelynck, Ghelderode. A szürréalizmus, a királyság képe és az észak és dél közötti megosztottság felbukkanása, Nougé, Michaux, Scutenaire.

3. Változás az első világháború után, Baillon, Bourdouxhe. Parairodalom, a királyi kérdés, Ray, Simenon, Hergé.

4. A költészet és a metafizikai gondolat, a szövetségi állam kialakulása, Dotremont, Thiry, Jaqmin.

5. Mítoszok és történelem, régiók és közösségek az Európai Unióban, Detrez, Louvet.

 

Québec

 

1. Québec történelme. A természet mítosza, Marie Chapdelaine.  

2. Mítoszok és szimbólumok, a többarcú stílus, Anne Hébert.  

3. A szájhagyománytól a retorikáig. Jacques Ferron, a mesélő.  

4. Anti-regények, új regények, Aquin, Godbout, Blais.  

5. A québeci költészet, Nelligan, Miron, Lapointe. A québeci színház.

 

Maghreb

 

1. A maghrebi francia irodalom születése és a gyarmati rendszer felbomlása. Mouloud Feraoun, Mohamed Dib, Albert Memmi. 2. Nemzet, társadalom, „elkötelezettség” . Kateb Yacine, Rachid Boudjedra, Driss Chraibi. 3. ’80-as évek új irányzatai. Tahar Ben Jelloun, Tahar Djaout.  

4. Női irodalom – feminista irodalom. Assia Djebar, Malika Mokeddem.  

5. Irodalom és bevándorlás : a « beur » irodalom. Azouz Begag, Paul Smail.

 

 

Svájci francia nyelvű irodalom és civilizáció  

 

1. Svájc történelme.  

2. Ramuz, témaválasztás és nyelvezet. 

3. Filozófia, politikai elkötelezettség és stílus. Denis de Rougemont.  

4. Álomszerű írásmód, Corinna Bille. 

5. Egy svájci magyar: A nagy füzet trilógia, Ágota Kristóf.